Kicsit hosszú lett, de remélem lesz olyan aki leolvassa. Ha tetszik ( vagy ha nem akkor is ), nagyon jól esne egy pát komment. :)
Reggel kipihenten ébredtem és örültem, hogy felhívtam tegnap Larat. Akármit mondod, az hatott. Már nem jött rám éjszaka a sírhatnék. Nem riadtam fel, egy rémálom miatt, ami persze a szüleim halálával kapcsolatos. És ami a legfontosabb, kezdtem elhinni, hogy nem biztos, hogy én vagyok a hibás.
Végre boldogan kelltem ki az ágyból. Lementem köszönteni a nagymamát. De nem találtam senkit lent a konyhába. Helyette egy cetlit találtam a hűtőn.
,, Elmentem a boltba reggeliért. Mindjárt jövök! ( hozok croassant )
Nagyi "
Még ennél is jobb kedvem lett. Croassan, a kedvencem. Nagymama a szüleim halála után az elejétől kezdve mellettem állt. Igaz ő is velem együtt szenvedett. Hallottam mikor a nappaliba sírva fakadt és ott zokogott. Egymás támaszai voltunk.
Bementem a nappaliba és leültem a kanapéra a TV elé. Bekapcsoltam és váltogattam a csatornák között. Semmi normálist nem találtam, végül megtaáltam az MTV - ét. Egy ismeretlen banda dala ment. Öt srác, egy gyors számot énekelt, és hát, hogy is mondjam... nem ájultam el az éneküktől. Annál inkább a kinézetüktől. Volt egy cuki gondorhajú, aki igazán bejött nekem. De a szőke, kisfiús arcú srác is nagyon aranyos volt. A másik három sem volt rossz, de ők nem jöttek be annyira, mint az a kettő. Az a furcsa, hogy még nem is hallottam róluk, pedig mindig is ismertem a leújabb bandákat és zenéket. Ja, már tudom, hogy miért, mivel az útobbi egy hónapban sem internetezni, sem TV-ni nem volt kedvem. Azt hiszem már hiányzott.
Végre vége lett a dalnak, halottam ahogy nyílik az ajtó. Nagyi elé rohabtam, aki széles mosollyal fogadott.
- Jó reggelt kicsim. Hú de boldog vagy ma. Mi jót álmodtál? - pakolt közbe be a hűtőbe. - Ja, igen és itt van a croassanod. Hoztam tejet is kakaónak.
- Jó reggelt nagyi. Hát nem tudom, csak átgondoltam az egészet és ez használt. Tudod AZT a témát. - emeltem ki azt a szót és leültem a croassanom társaságában, egy bögre kakaóval az asztalhoz.
- És? Mire jutottál? - ült le mellém a nagyi egy fánkkal és egy bögre kávéval.
- Hát, arra, hogy fölösleges rágódnom az egész miatt és magamat okolnom. És tudod kivel beszéltem, és ki ébresztett rá erre az egészre?
- Kicsoda? - nézett rám a nagyi.
- Lara. Beszéltem vele telefonon és ráébresztett egy pár dologra. - haraptam bele a croassanomba. - Hmmmmm, ez nagyon jó! - mondtam tele szájjal.
- Örülök neki. Ja, és van egy jó hírem! - fordult felém csillogó szemekkel.
- És mi az? - kérdeztem türelmetlenül. Sohasem szerettem a meglepetéseket. Valahogy nem bírtam kivárni, hogy megtudtam.
- Nos, én is beszéltem Lara szüleimmel és arra az elhatározásra jutottunk, mivel én nem tudlak úgy igazán eltartani...
- Nagyi, ne csigázz. Mond kérlek és ne húzddd!!! - nem bírom!
- Hogy Londonba költözöl Laráékhoz. - mondta és láttam, hogy könny gyűlik a szemeibe.
Felsem fogtam, hogy mit mondott a bagymama. Hogy én? Londonba? Laráékhoz? Nélküle?
- És te? - kérdeztem szomorúan.
- Nekem itt lesz majd Adam. Ne félts engem. Inkább örülj. Londonba mész Ell! L-O-N-D-O-N-B-A! Laráékhoz! - mosolygott és ölelt meg.
Csak ekkor ért el a tudatomig, hogy Megyek Londonba Laráékhoz.
- Úristen! Nagyi! Komolyan??? - ugrottam a nyakába.
- Igen kincsem. Mész. - ölelt át szorosan. - Na de most menj, öltözz fel és szerintem néz fel a netre is. Minek neked az a laptop, ha csak porosodik? - kacsintott rám.
- Köszönöm! - öleltem mégegyszer nagyit és éreztem, hogy legördül egy könnycsepp az arcomon.
Felrohantam a szobámba és rögtön előkotortam a szekrény aljából a laptopomat. Bekapcsoltam és a jól ismert háttér fogadott. Clara, Shamanta és én vagyunk rajta. Boldogan, mosolyogva, pózolva karoltuk át egymást és néztünk a kamerába. Gyorsan beindítottam az internetet és rákattintottam a googleba. Beírtam a reggeli szám címét, amit az az ismeretlen banda játszott és ráklikkeltem az első linkre. Az első amit megpillantottam a cikkbe az az a cuki göndörkének a képe volt. Lementettem a gépemre és jobban szemügyre vettem a cikket. Egy bizonyos One Directionról szólt. Szóval ez a nevük. Többet nem tudtam megnézni, mert a telefonom elkezdte lejátszani Nicki Minaj: Pound The Alarm című szám. Gyorsan felugrottam a telefonomért, mert tudtam, hogy ez csak egy valakinek a hívózenéje.
Felvettem és belesikítottam a telefonba és halottam, hogy kedvenc unoka tesóm is így tett. Mikor végre abbahagytuk az örjöngést, egymás szavába belevágva kesztünk el beszélni.
- El sem hiszem Ell! Nálunk fogsz lakni. Itt! Londonba! Nagyon jó lesz. Megmutatok neked mindent és elviszlek a legnagyobb plázába a világon. Húúúú, és amúgy mikor jössz????
- Én sem igazán fogtam még fel. Veled egy házba? Mi lesz még itt! Amúgy is felkéne frissíteni a ruhatáramat. Hát nem tudom. Össze kell pakolnom, el kell köszönnöm a barátaimtól. - Álljunk csak meg, hisz már nincsenek is, akkor viszont ez kilőve. - Az előbbit felejsd el. Aztán repülőjegyet kell még foglalnom, de amilyen gyorsan csak lehet megyek. Ja, meg még egy kicsit a nagyival is szeretnék lenni. Ügye nem baj? De ahogy csak lehet elindulok és felderítjük a terepet. Vigyázat London plázái, jövünk!
- Persze, nyugodtan. De azért siess, mert már régen találkoztunk és hiányzol csajos! Most viszont mennem kell, anyukámék most rendezik be a szobádat. Ezek szerint a nagyid már beszélt velük. - hallottam, hogy belemosolyog a mondatába. - És hát az én véleményemet kérik ki, tehát örülj ha nem lesz a falán halálfejes tapéta.
- Ajánlom neked! Na menjél és jól rendezd nekem be! Szia. Szeretlek Lara!
- Okés, szia. Én mindig eggyel jobban. Hehe. - és ezzel letette, még mielőtt vitába szálltam volna vele. Egyszerűen imádom ezt a csajt.
Visszamentem a géphez és beléptem a twitterembe. Rengeteg üzenetem jött. Mindegyik még egy hónappal ezelőtti. Volt egy Shamantától, Clarytól és Adamtól is. Nem voltam rájuk kíváncsi és kitöröltem az üzeneteiket. A profilképemen a lányokkal voltunk rajta, így azt is kicseréltem és betettem egy olyan képet amin csak én vagyok. Amint kicseréltem Shamanta írt is egy tweetet. Bemásolom:
@Shami: Na látom a profélképedet is kicserélted. Nem voltunk neked elég jók? Mi? De szánalmas vagy! Chhh
Tudtam, hogy rám gondol. Nem érdekel. Legszívesebben írtam volna neki, de még türtőztettm magam.
@Ellis: Üzenem mindenkinek aki szerint szánalmas vagyok, hogy újra boldog lettem!
Jól esett ezt kiírni. És nem tud érdekelni mit reagálnak majd rá. Láttam, hogy Lara is írt egy újabb Tweetet.
@Larababa: Váhhhhh ezt nem hiszem el! A csajosommal egy házba? Londonba? Méghozzá velem? Együtt lakni? Húúúúúúú mi lesz ebből?? El sem merem képzelni! Imádlak @Ellis !!!!! :) <3
Észre sem vettem, de már este nyolc lett. Érdekes mikor én géphez kerülök mindig ez van. A nagyi elment este valahova vacsorázni az egyik barátnőjéhez. Így egyedül marattam. Lezuhanyoztam majd lementem a TV elé és bekapcsoltam. Egy darabig néztem, aztán felmentem lefeküdni. Végra valahára teljesen boldogan feküdtem le, mosolygó arccal.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése